Az ingyen melegétel reggeli tükörtojás volt, de én inkább a kenyeret választottam ekkor (3 lehetőség volt mindig: a) valami meleg kaja, b) kenyér sonkával, lekvárral, c) müzli), mert az önkéntes szakácsnő képességeinek ismerete nélkül nem akartam nagyon mellényúlni. Az étkező/könyvtárban a reggeli közben találtunk pár érdekes könyvet, mint koreai és arab Bibliákat.
A zuhany érdekes volt. Egyrészt iszonyat küzdelem árán lehetett valami vállalható vízhőmérsékletet beállítani, ami ezután olyan 2 perc múlva magától megváltozott, kiszámíthatatlan módon melegebb, vagy hidegebb lett. A zuhanyzó egyben szaunaként is funkcionált köszönhetően a rosszul záródó ablakok által okozott hidegnek.
Rutinos utazóként a turistainformációt vettük először célba. Itt lehúztak minket pár euro-val egy térképért (érdekes máshol ingyen adják, ja és nekem már volt egy ilyen, de persze Magyarországon hagytam :)) és nem bizonyult igazán segítőkésznek a hölgy az információs pult túloldalán. Kérdeztük tőle mit érdemes megnézni, de nem adott normális választ.
Rijks Museum lett az első kiszemelt célpont. Az oda vezető úton megnéztük a virágpiacot, de összehasonlítva a tavalyi zsongással most óriási pangás volt. Persze készítettünk pár fotót az IAMSTERDAM betűkkel, amik a múzeum előtt találhatóak.
A Rijks múzeumban is a mostanában oly divatos átvilágítós beléptető rendszer működik. Természetesen besípoltam, ahogy azt előre megjósoltam a többieknek. Talán az övem volt a bűnbak, direkt megkérdeztem, hogy vegyem-e le, de ááá nem kell... Azonban a legnagyobb arc nem én voltam a csapatból. Quentin táskájában egy nagyjából 8 cm-es pengéjű bicska lapult. Az átvilágításnál szemtanúja lehettem a következő jelenetnek:
biztonsági őr: - Elnézést ez az Ön táskája?
Quentin: - Igen.
b. őr: - Van benne egy kés?!
Q.: mosolyogva, lelkesen: - Igen, van!
b. őr: picit lefagy, gondolja ez hülye. - Na azt nem viheti be, kap egy számot azzal visszakapja, kérem vegye ki a táskából!
Quentin ezután kinyitja a táskát és egy zacskó fű kíséretében kiszedi a kést. Füves zacsi visszarak, kés átad.
Az őr ezután örült, hogy kiszűrt egy veszélyes arcot, gondolta jól működik a rendszer.
Nos tévedett. A táska ruhatárba történő leadásakor Quentin közölte, hogy egy villa is van a táskájában. Ezt nem kevés villával történő műemlékrombolós poén követte.
A Rijks főleg a holland aranykorról szó. hajómakett, festmények abból a korszakból, kereskedelem útján szerzett cuccok.
Ebéd helyszínéül egy Sandwich Planet hangzatos nevű helyet választottunk. Nem volt a legjobb döntés, a menü ötödéből lehetett csak választani alapanyag hiánya miatt, továbbá az elkészült szendvicsek sem voltak igazán laktatóak, ezért kerestünk egy supermarketet, hogy édességgel pótoljuk a szükséges kalóriamennyiséget. Jött a nagy ötlet, ha már vásárlunk, akkor vehetnénk kaját vacsorára is. Így is tettünk. A vásárlásban megfáradva a múzeumhoz közeli parkban pihentünk picit. Egy vidáman eszegettük a felhalmozott finomságokat és tervezgettük a további programot, amikor egy bazinagy kutya csatlakozott hozzánk. Kezdetben aranyos volt, azonban 2 perc után rájött, hogy a kaja neki is adná, így próbált kunyerálni, sikertelenül. Ekkor mohóbb stílusra váltott és próbált elcsenni valamit. Ekkora a gazdája odaért hozzánk és próbálta elrángatni, de a kutya a kenyeret majdnem megszerezte. Érdekes miért pont azt választotta.
A park után a Heineken Experience Museum következett. Számomra nem volt sok újdonság (gigantikus csocsóasztal, illetve most megnéztem a reklámokat), de nekem itt célom volt. :)
Apró offtopic: Az egyetemen lévő Vestingbar-ból már van 2 príma strapabíró Groschl poharam, valamint egy felespoharat is beújítottam, hogy a pálinkát megfelelően tudjam szervírozni. Az első nap leírásánál lemaradt, de az ír pub-ból: +1
Heineken Museum: +3 (gyakorlatilag 4 darab kiemelése fűződik az én nevemhez, mert Eugenio és Marco is szerettek volna poharat, de nem merték belerakni a táskájukba, én megoldottam a dilemmát, Quentin-ről kiderült ő is rutinos pohár kölcsönvevő, neki nem okozott problémát kihoznia egyet, amire nem tartott igényt és nekem adta)
A múzeumok után beültünk egy kellemes pub-ba, részben az ingyen Wifi miatt, részben kipihenni a fáradalmakat és elfogyasztani egy sört. +1
Vacsorázni visszamentünk a Shelter Jordan-be, ahol evés közben a Jégkorszak mesét néztük/hallgattuk. Miután befejeztük a vacsorát spanyol kártyajátékot játszottunk, melynek se a nevére, se a pontos szabályaira nem emlékszem, de nagyon egyszerű megtanulni. Picit hasonlított a makaóra, nem is voltam rossz benne :)
Kártyázás után visszamentünk a városba, csekkoltuk a vöröslámpás negyedet nagyjából háromszor, majd visszamentünk aludni :D
Eugenio elárulta, hogy ha a nagyobb táskát hozza, akkor még egy hálózsákot is pakolt volna...
Illetve, hogy demonstráljam mennyi cucca volt:
Hollandiában képtelenség cipőszagtalanító sprayt/port/akármit kapni. Ezt elmondtam Eugenio-nak aki mondta, hogy neki van valami por erre a célra, majd ad belőle. Én naivan gondoltam, hogy persze ha visszatértünk Enschede-be, de nem természetesen nála volt a táskájában. :D
