2013. augusztus 17., szombat

Chicago 5

A prezentációról már írtam. Utána résztvettün kegy előadáson, majd ebéden is. Erwin és én is úgy döntöttünk, hogy ennyi is volt a konferencia számunkra. Utána az Ócenáriumba mentünk, de hogy őszinte legyek ez picit csalódás volt, láttam már jobbat is. És persze rengeteg béna képet sikerült itt lőni. Néhányat meg is mutatok:












Pici Windows meglepi az egyik kijelzőn :)

Ezután nekem el kellett jutnom valahova a város északi részére, az indiai negyedbe, mert tegnap már jártam itt és egy új telefont rendeltem. Csak hogy mennyire messze van azt jól mutatja hogy 2 busszal 1 óra nagyjából az út. Csak egy irányba. Azért, hogy ez az út stílusosan induljon, vizi taxival mentünk egy darabig, kb vissza a belváros északi részére. Innen megkerestem a buszmegállót és már úton is voltam.












Mikor megérkeztem a csávó hozta ezt az idegesítő indiai vagy pakisztáni (nem vagyok benne biztos) stílusát, hogy amit nem akar meghallani arra alig válaszol, illetve ha erőltetem a kérdést akkor csak dünnyög valamit. Végül siekrült kiszedni belőle, hogy elfelejtette lerendelni a telefont. Gondoltam remek, most megint el akar majd küldeni a nagykerbe mint tegnap és nem érti hogy busszal vagyok nem tudok odavezetni. De érezte hogy ő a ludas ezért mondta hogy nincs para, csak 10 percet kellene várni, valaki elhozza. Nyilván ez fairnek tűnt, belegyeztem. 

A 10 percből szerencsére nem PTI-s gólyatáboros "pár tízperc" lett, de ígyis 20 perc múlva futott be még pár kb annyira amerikai mint én. :D Na jó nekik azért van személyijük, de láthatóan még az is fáj nekik amikor angolul kell beszélni. Mindenesetre megjött  telefon, hurrá!

Kibontja és fehér. Nem hiszem el. Mondtam, hangsúlyoztam, hogy kék kell. Sötét kék. Tegnap is ezért nem vettem meg egy másikat mert fehér volt. Mondja hogy csak ilyen volt. De **** ***. Éreztem hogy itt az alkalom amikor lehet vele bizniszelni, mert már két dolgot is elcseszett. Kérdeztem a kékről, de nagy nehezen annyit modnot, hogy talán 2 nap múlva tud szerezni. Na az nem pálya és a telefon nagyon jó árban van, tehát mindenképpen nyélbe akartam ütni az üzletet. Szóval kis tárgyalás után 250 dolcsiért enyém lett a fehér telefon, egy PIROS (nem ismernek emberi színeket, de úgy gondolkoztam, hogy a) piros-fehér: miami heat, b) eladom/elcserélem később) gumivédőcucc, ami bár a rések alapján nem pont erre a telefonra volt tervezve, de lhet vele élni és egy kijelzővédő fólia. 

Ezután a környék gasztronómiai ajánlatait néztem át. Kb 10 perc séta után sikerült egy pizzériát találni ahol nem halal metódussal (vagy csak nem hirdetik) készítik elő a húst. Itt természetesen egy hambit kértem, amit mindenhol lehet kapni. :D Na ugye a gíros az jó, a sajtburger is jó. Így nem tököltem sokat a nagyon csábító sajtburger gyrosszal kiválasztásával. 7.75-öt kóstált és sültkrumpli is járt hozzá. Ez az ár verhetetlen tűnik és van összehasonlítási alapom a belvárosi árakkal (10-13$ egy hasonló ajánlat). :)



A pultos azért visszakérdezett párszot hogy biztos ezt szeretném, gondolom nem sok fehér vendégük van, és főleg nem olyan aki ilyenben látja a fantáziát. Mondtam neki, hogy ne izguljon, mint ahogy attól se tartsn hogy csípősen kértem. 

Bármilyen meglepő, most mennem kell, ttyl. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése